Ahhoz, hogy a következő 40 évben és azon túl is fenntartsuk az elért eredményeket, a schengeni térséget folyamatosan meg kell újítani. Erre nincs titkos recept, de van három fontos terület, amelyen dolgoznunk kell – írja vendégcikkében Magnus Brunner.
Péntekig 226 milliárd forintba kerül Magyarországnak, hogy a kormány nem hajtja végre az Európai Bíróság ítéletét. A gigabírságról pontosan egy évvel ezelőtt született döntés, amelyet a kormány most peres úton akar megtámadni. Egy holland nemzetközi jogi professzor szerint ez egy kétségtelenül vesztes per lesz.
Elfogadta az EU az orosz és fehérorosz mezőgazdasági termékekre kivetett új vámokat. A tagállami szavazáson a magyar kormány, korábban az Európai Parlamentben pedig sem a Fidesz, sem a Tisza Párt képviselői nem támogatták az orosz mezőgazdasági termékeket sújtó új vámokat.
A magyar kormány az európai joggal folytatott szabadságharcában két fontos ügyben visszavonulót fújt, amivel sikerült megelőzni, hogy újabb pénzbüntetések szakadjanak az ország nyakába. A befagyasztott uniós pénzek azonban nem kerültek közelebb.
Az Európai Bizottság elnöke és a külügyi főképviselő bejelentette az újabb, 18. Oroszországgal szembeni szankciós csomagot. Az új büntetőintézkedések főbb célpontjai az orosz energia- és az orosz bankszektor.
Arató László újságíróval, az EUrologus brüsszeli tudósítójával beszélgetünk a szuverenitásvédelmi törvény javaslatának európai és hazai jelentőségéről. Kockán forog-e Magyarország európai Uniós tagsága és mennyire maradna jogilag élhető Magyarország az orosz propagandát idéző szabályozások után? A NEUrologus Podcast kövezkező adása.
Közleményben jelezte a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy az Európai Bizottság kezdeményezi a Magyarországgal szemben folyó túlzottdeficit-eljárás felfüggesztését. Az EUrologus megtudta, ez a javaslat korántsem jelenti azt, hogy a magyar kormány felállhatna az uniós szégyenpadról, az eljárás nem szűnik meg, fél év múlva várható az újabb ellenőrzés.
Az Európai Bíróság főtanácsnoka megállapította, hogy a magyar gyermekvédelmi törvénynek a pedofilokat a melegekkel összemosó módosításai számos ponton sértik az uniós jogot. A főtanácsnok szerint a magyar érvelés alaptalan és elfogadhatatlan.
Az intézkedés a blokkolt forrásokat érinti az állami szerveknél és a főváros esetében, az előterjesztések alapján tulajdonképpen lemond az állam a helyreállítási alap 10,4 milliárdjáról.
A várakozásoknak megfelelően az Európai Bizottság az eredeti ütemezésben kívánja a helyreállítások alapokból származó kifizetéseket teljesíteni. Ez nagyon rossz hír Magyarországnak: 10 milliárd euró került közvetlen veszélybe.
Az orosz energiáról történő leválást, az oktatás színvonalának javítását, a piactorzító állami beavatkozások megszüntetését, a befagyasztott uniós forrásokhoz történő hozzáférés feltételeinek teljesítését és az állami kiadások csökkentését javasolja az Európai Bizottság a magyar kormánynak, miközben megállapítják, hogy Bulgária alkalmas arra, hogy január 1-jétől bevezessék az eurót.
A jogszabály „súlyos beavatkozásokat tesz lehetővé a civil szervezetek működésébe, olyannyira, hogy tevékenységük folytatása lehetetlenné válhat”.
Az Európai Parlament Közlekedési és Turisztikai Bizottság megszavazta az EU és Ukrajna közötti közúti szállítási megállapodás 2025 végéig történő meghosszabbítását annak érdekében, hogy az áruszállítás könnyebbé váljon.
Az Európai Bizottság várhatóan a jövő héten jelenti be, hogy nem módosít a helyreállítási alapok felhasználhatóságának határidején. Ez rendkívül rossz hír Magyarország számára, mert 10,4 milliárd euró végleges elveszítését jelentheti.
A miniszterelnök politikai igazgatója kicsit átalakítva ugyan, de leporolta a Fidesz egy tízéves üzenetét is.
Az európai ügyek minisztere szerint politikai hisztériakeltés és nyomásgyakorlás, hogy ismét az uniós tagállamok napirendjén szerepelt a magyar jogállamiság ügye, különös tekintettel a gyülekezési törvény módosítására és a poloskatörvényre. Bóka János szerint hiába kéri az Európai Bizottság a kormánytól az „átláthatósági” törvénytervezet visszavonását, az egyéni képviselői indítványra, nem pedig kormányjavaslatra került a parlament elé. A magyar kormány egy vétóval koronázta meg a mai napot.
Az Európai Bizottság az EUrologusnak cáfolta azt a hírt, hogy Ursula von der Leyen azt javasolta a biztosoknak, ne utazzanak Budapestre a Pride-ra, mert ezzel provokálják Orbán Viktort. Ettől még a Pride esetleges betiltása meghatározhatja a keddi vitát, ahol Magyarország sokadszorra kerül napirendre a 7. cikk alapján. Az „átláthatósági” törvény, valamint Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak blokkolása ugyancsak téma lesz kedden a tagállamok tanácsában.
A bizottság elnöke attól tart, hogy ezzel csak tovább provokálnák az Orbán-kormányt.
A NEUrologus, az EUrologus új, európai uniós ügyekkel és külpolitikával foglalkozó podcastjának első részében az EUrologus újságírója, Kuglics Sarolta Takácsy Dorka Oroszország-szakértővel és Tábor Áron kül- és biztonságpolitikai szakértővel beszélgetett. Oroszországról, Ukrajnáról, a Trump-elnökségről és a világpolitika változásainak a magyar politikára és kormányzati kommunikációra gyakorolt hatásáról. Olvasson itt egy ízelítőt az interjúból.
A német zöldpárti Daniel Freund a magyar ellehetetlenítési törvény miatt fellármázza az EP-képviselőket, de ezen túlmenően, immár a liberális Moritz Körnerrel az oldalán kezdeményezte, hogy Németország járjon közbe a magyar szavazati jog részleges megvonása érdekében
